A magyar Capitoloumon Petho Sandor

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

tudnak ilyen konstell�ciók n�lk�l, sQt ellen is?
Amikor arra utaltunk, hogy mekkora szerencs�tlens�ge-
ket z�d�tott re�nk f�ldrajzi helyzet�nk, m�s szempontból
legott feltqnQ, hogy l�t�nk �s f�nnmarad�sunk szempontj�-
ból centr�lis elhelyezked�s�nk mekkora elQny�kkel j�r, hogy
a magyar eszme teljesen centr�lis jellegq, a magyar eszm�t
pótló, vagy a magyar eszme veszt�re t�rQ t�rekv�sek perife-
rikus jelentQs�g�vel szemben. K�z�p-Európ�ban csak akkor
lesz rend �s nyugalom, ha a megold�st nem a periferikus
n�pekn�l keresik, hanem visszat�rve a f�ldrajz �s a m�rtan
szab�lyaihoz, a megold�s egyed�l lehets�ges �s egyed�l re�lis
módj�val, a s�lypont a f�ldrajzi, m�rtani �s t�rt�nelmi
centrumra cs�szik vissza, amely a sz�leknek annyi �n�llós�-
48
got �s �nkorm�nyzatot ny�jt, amennyi az �szszerqs�g, a vi-
szonyoss�g s az egyens�ly t�rv�nyei alapj�n sz�ks�ges �s
lehets�ges. Amikor �sszegezni akarjuk �llamszervezQ �s �llam-
fenntartó er�nyeinket, ne hagyjuk ki k�z�l�k helyezked�si
�rz�k�nk csod�latos finoms�g�t, azt a nagyjelentQs�gq t�nyt,
hogy a honfoglaló magyars�g �ppen a Dunav�lgy k�zep�t
sz�llotta meg, amelyet ism�t �s ism�t birtok�ba vett, amikor
erQszakos hód�t�sok, vagy telep�t�sek m�r-m�r kimozd�tott�k
innen. Ennek a k�z�pponti elhelyezked�snek politikai, gazda-
s�gi �s katonai elQnyeit senkise ismerte fel n�lunkn�l vil�-
gosabban �s m�lyebben. Se a rómaiak, akik k�t provinci�ju-
kat a keleti �s a nyugati sz�lekre alap�tott�k, v�gt�re is az
Q hatalmi rendszer�k s�lypontja az it�liai f�lszigeten fek�dt
Nagy Konstantin cs�sz�rig se a hunok, akik sokkal t�bbet
markoltak, mint amennyit megtarthattak, se a germ�n t�rzsek,
amelyek szint�n a római limeseken bel�l telepedtek meg, se a
szl�v hord�k, amelyek az �llami koh�zióra való minden k�pes-
s�g n�lk�l csavarogtak a senki f�ldj�v� v�lt Duna v�lgy�ben.
Ez az Qsi foglal�s, amelyet mint eml�tett�k n�h�nyszor
meg kellett ism�teln�nk, egy�b t�nyeinken �s tulajdons�-
gainkon k�v�l biztos�tja nek�nk adott pillanatban a k�zponti
helyzet sorsd�ntQ f�l�ny�t, a sz�lek n�peinek idQnk�nti amb�-
ciój�val �s szerencs�j�vel szemben. M�g ha lemondani akar-
n�nk is a vezet�s gondolat�ról, ez a k�zponti fekv�s a kir�lyi
Duna ment�n, folyton azt fogja sugallni �s arra �szt�n�zni
nagyobb aspir�ciókra felajzott magyar nemzed�keket, hogy
a budai V�r ennek a ter�letnek a Capitoliuma, amelyen min-
dig nagyobb a hatalom ingere �s cs�b�t�sa, s mindig nagyobb
az uralomszervezQ g�niusz ig�zete. Ez a k�zponti helyzet
ellens�lyozta gyakran meddQ �s siv�r gener�ciók rossz politi-
k�j�t s v�geredm�nyben helyrehozta rossz korm�nyzatok
v�szes kisikl�sait �s gy�szos mulaszt�sait. Nem tartozunk h�t
egy k�nyszerfelsz�mol�s alatt �lló politikai csQdt�meghez,
hogy okvetetlen�l negyven-, vagy huszon�tsz�zal�kos egyez-
s�get kelljen k�tn�nk t�rt�nelmi hivat�sunkkal. A mi faj-
t�nknak nem sub s p e c i e c o n j u n c t u r a e , hanem
sub s p e c i e a e t e r n i t a t i s adatott meg a hatalom �s
a m�ltós�g a Duna-menti n�pek sokadalma k�z�tt.
A MAGYAR �S A HABSBURG ESZME
K�PZELETE
Azt is eml�tett�k, hogy a Habsburg-h�z �sszeoml�s�nak
egyik oka a dunav�lgyi probl�ma szeml�let�ben az a k�vet-
kezetesen �rv�nyes�lt dinasztikus �nc�l�s�g, amelyhez az epi-
gonizmus �n�llótlans�g�val �s g�pies tradicionalizmus�val
akkor is ragaszkodtak, amikor m�r m�s �tra kellett volna
t�rni�k. A Habsburgok nagy tan�csadói k�z�l Savoyai Eug�n
hangs�lyozta a tizennyolcadik sz�zad elej�n: den Schwer-
punkt nach Ofen zu verlegen. Az egyik legmozg�konyabb
osztr�k politikai elme, Gentz Frigyes, a római szent biroda-
lom buk�sa ut�n szint�n azt aj�nlotta, hogy a birodalom ke-
leti szf�r�ira helyezz�k a hatalom s�lypontj�t s ink�bb alak�t-
sanak egy pannóniai cs�sz�rs�got, amely nagyban �s eg�sz-
ben a r�gi magyar �llameszme feleleven�t�s�vel j�rt volna.
Ismeretes az is, hogy az �tvenes �vekben Bismarck mint po-
rosz k�vet a d�moni l�ngelme �lesl�t�s�val �s rapidit�s�val
ismerte fel a magyar �llamter�let centr�lis fontoss�g�t a
nyugati szl�v-n�met tartom�nyokkal szemben.
Mi a j�vQ? A magyar eszme �s a Habsburg-eszme kom-
promisszuma, amely a magyar �llameszme centr�lis jelleg�bQl
indul ki, hogy az egyens�ly nev�ben, a t�nyleges erQviszo-
nyok sz�mbav�tel�vel, biztos�tsa a periferikus erQk �nkor-
m�nyzat�t �s �nfejlQd�s�t. K�rd�s: tudjuk-e �s merj�k-e v�l-
lalni azt az �j ir�nyt, amely �ppoly korszakos l�p�st jelentene
a magyars�g �s a nemzetis�gek viszony�nak �talakul�s�ban,
mint aminQ b�tor �s egy�ttal megfontolt fordulat k�vetkezett
be az 1868-iki nemzetis�gi t�rv�ny �ltal, amely a rendi �llam
patriarchalizmus�ból a nemzeti �llamnak a soknyelv�s�g elle-
n�re egy eredeti, v�gtelen�l ruganyos �s fejlQd�sk�pes form�-
j�t teremtette meg. De�k t�rv�nye egys�ges �s oszthatatlan
magyar nemzetet ismert csup�n, amely k�l�nb�zQ nemzetis�-
gekbQl �ll. A nemzeti �s �llami fogalomnak olyan t�pus�t
50
alkotta meg e t�rv�ny �ltal, amelyben a magyar etnikum is
�ppen olyan nemzetis�g csak, mint a rut�n, a n�met, a szlo-
v�k, a rom�n, sat�bbi, s amely a term�szetes fejlQd�s kiv�lo-
gatódó t�rv�nye �tj�n megteremtette p�ld�ul az amerikai
nemzetet a soknyelvq fajok konglomer�tum�ból, amely azon-
ban a nemzetis�gi individualit�sok szabads�gai f�l�tt fenn-
tartotta a legfQbb hatalom egys�g�t s a legnagyobb tekin-
t�ly egy�ntetqs�g�t. De�k a nemzetis�gi t�rv�ny alapelveiben
egyr�szt a negyvennyolcadiki esem�nyek tanuls�gait �s k�-
vetkezm�nyeit vonta le, m�sr�szt a rendi magyar �llamegy-
s�g gondolat�t akarta konzerv�lni, liber�lis �s demokratikus
form�k k�z�tt.
Senkise �rtette meg n�l�n�l jobban annak a t�nynek a
fontoss�g�t �s senkise iparkodott annyira e t�ny megragad�- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Search Box

Menu